-4, -5, -6

Szombaton reggel Győrbe mentünk, egy szomorú kötelességünknek tettünk eleget, és ha már így alakult, elvittünk három kislányt az új gazdijuknak. Egy fiatal lány hívott fel az internetes hirdetés megjelenése után, nagyon kedves volt a hangja és hallhatóan örült a kutyáknak. Két kiskutyát kért, egyet maguknak egyet pedig a testvérének, akik nemrég költöztek kertes házba. Aztán kisvártatva felhívott megint, hogy lehetne-e 3 kiskutyáról szó. Lehetett. Lányos zavaromban elfelejtettem megkérdezni, hogy hova kerül a harmadik. Azóta sem tudom :-(.
Szombaton reggel bepakoltuk a három kislányt a kocsiba, B. hátraült velük, én pedig vezettem. Az út nagyon simán telt, a kezdeti nagy lihegések után szépen elaludtak és végigbóbiskolták az egész utat, nem is álltunk meg sehol sem. A megbeszélt helyre érkezvén egy fiatal pár fogadott, akik kedvesnek tűntek. Átadtuk a kutyákat és gyorsan el is vitték őket, nagyon beszélgetni sem tudtunk.
Az oltási lapjaikat itthon hagytuk, azokat majd ma elpostázom és megpróbálom felhívni őket, hogy minden rendben volt-e.
Nem tudom, hogy miért, talán azért, mert a csomagtartóba tették a kutyákat egy ketrecbe, vagy talán azért, hogy hirtelen így "elfogytak" a kutyák tőlünk, de egész nap nyeltem a könnyeimet. Hiányozni fognak nagyon, minden rosszaságuk ellenére. A három kislány között volt B. nagy kedvence is, akinek, amikor megszületett egy szabályos szív alakú fekete folt volt a feje tetején, és ő volt talán a legéletrevalóbb az összes között. Értelmi szerzőnek hívtuk, mert ő találta ki a rosszaságokat, a többi meg ment utána. Igazi falkavezér a leányzó.
Kívánok nekik nagyon hosszú, nagyon boldog életet.
Három a kislány: