2009. október 17., szombat

Árva cicák

Tegnap korán reggel a munkahelyem melletti bekötőút mellé egy dobozba kiraktak két kiscicát. Nem minősítem az ismeretlent, aki ezt tette, mert nincs elég trágár szókincsem hozzá. 10 méterre van a kamionforgalmáról és halálos baleseteiről elhíresült 43-as út.
És igen, hazahoztam őket. Nagyon édesek. Lakásban élhettek, mert az almot elsőre megtalálták és használják is. Nem csak arra, hanem játékra is, így nagyon résen kell lennem. Az egyiküknek megy a hasa, de egyébként egészségesnek tűnnek. Ma reggel kaptak féreghajtót, biztos, ami biztos. De nem látok gyanús jeleket. A héten megnézi őket az állatorvos is, aki szinte már családtag nálunk. Lehet, hogy a hasmenősnek kell valami antibiotikum. Manó is így kezdte anno, őt is az utcán találtam 3-4 hetes korában. Szép kis bélgyulladása volt, elvittem az ügyeletre, ahol a legnagyobb gond az volt, hogy a csontsovány 250 grammos macskának hogy is adják be izomba az injekciót. Ugyanis nem volt izma. Húsa se nagyon. Bezzeg most....
Nem igazán szeretném megtartani őket, három macska egy ekkora házban már azért nekem is sok. Szóval, ha valaki ilyen szép cicákra vágyna, ne habozzon!

1 megjegyzés:

  1. Na, azé'! Mióta nem mentettél meg semmit (senkit). Végre! Jajjjj, de szeretnék egy ilyen édes, puha, meleg, nyafogó kis vackot! Azt ne mondd, hogy vigyem el! A világosabb szürke nagyon aranyos. Milyen a természetük? Lehet menni macskázni? Ha már a kutyákról lemaradtam. 30-tól otthon vagyok. Úgyis kell beszélnünk. Köszi, most jól meghívattam magam :) pusziiiiiiiiiiiiii

    VálaszTörlés