2009. szeptember 4., péntek

Rozi

Az elmúlt egy év alatt tegnap először jöttem ki mosolyogva állatorvosi rendelőből...
Rozi jól van, a dió nagyságú kemény daganata tegnap már csak hüvelykujj-körömnyi félkemény göb volt. Vagyis nem daganat, hanem gyulladás, ami hála a gyógyszereknek, szépen alakul. Még 10 napig szednie kell, és újabb kontroll vár rá jövőhét pénteken.
Egyébként mintabeteg, a gyógyszert akár becsapás (májkrémgombóc) nélkül is hajlandó lenyelni, tudja, hogy reggel kapja, sorakozik is érte. Szemcseppeket is némán tűri, tartja a fejét hozzá. A legnagyobb kedvenc viszont a meleg borogatás, azt imádja. Gyógyszertári hűthető-melegíthető zselépárnát használunk hozzá. Ha meglátja, már teszi is le a fenekét és lelapított fülekkel, bánatos tekintettel, betegségének teljes tudatában, felemelt hátsó jobb lábbal ül rajta, az előírt negyedórán keresztül. Ez természetesen csak addig tart, míg ki nem megy az udvarra, ott elfelejti, hogy ő tulajdonképpen beteg...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése