2009. március 3., kedd

-8 (kisfekete)

Február 27-én elvittük az utolsó kisfiút Felsőzsolcára. Megpróbáltunk korán idnulni, de ez nekünk eddig még soha sem sikerült, így 10 óra környékén fordultunk rá az M5-ös autópályára. Az út ismét eseménytelenül telt, a kiskutya végigaludta az egészet. Könnyen odataláltunk Felsőzsolcára az új otthonába, ahol egy nagyon kedves fiatalember fogadott minket. Nagyon boldog vagyok, mert ennek a kiskutyának is nagyon jó otthona és gazdái lesznek. Gyermekek is vannak, egy 5 éves és egy 10 hónapos baba. A kiskutya rögtön birtokba vette a kertet, a hosszú út után azonnal meg is "jelölte".
Be kell, hogy valljam, hogy nagyon nehezen ment az elválás, de rögtön megnyugodtam, amikor láttam, hogy felkapaszkodik az új gazdi karjába és megnyalja az állát. Szerintem ő is tudta, hogy nagyon jó helyre került.
Most is kívánok az új gazdiknak és a kiskutyának hosszú, boldog együtt töltött életet és sok vidámságot, egészséget.
Kisfekete:
Miután eljöttünk Felsőzsolcáról tettünk egy rövid autós túrát a környéken. Betértünk Bükkszentkeresztre, ahol gyermekkoromban nyaraltam már a szüleimmel. Nagyon szép volt a behavazott falu. Megálltunk Felsőtárkányban, ahol megnéztük a Szikla Forrást és a bányatavat. Majd elmentünk Szilvásváradra, ahol fel szerettünk volna menni a kilátóba, de mivel már délután fél 5 volt, és a túra kb 90 perc oda vissza, így letettünk róla, nem szerettem volna eltévedni a sötétben. Így csak egy "kicsit" másztuk meg a hegyet. Csináltunk sok fényképet, és jót mozogtunk is, nagyon ránkfért már. El is határoztuk, hogy nyáron a Bükkbe megyünk majd nyaralni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése