Az újsághirdetésre jelentkeztek az új gazdik, és úgy is kellett nekik a kiskutyus, hogy köldöksérve van. Ennek nagyon örültem, mert kevés ember fogadott volna be egy ilyen kiskutyát, akire tudvalévő, hogy műtét vár. B. beszélt velük telefonon, én semmit nem tudtam róluk, csak annyit, hogy kertes házba megy a kutya. Szombaton 18 óra után érkeztek meg, egy házaspár és egy roppant csinos kamasz nagylány. Nagyon örültek a kutyának és megtudtuk azt is, hogy nem messze tőlünk Kiskundorozsmára viszik.
Bevallom ez az utolsó elválás viselt meg a leginkább, ezt a kutyát még B. is megkönnyezte, csak álltunk az előszobában miután elvitték és nosztalgiáztunk. Nem cserélném fel az elmúlt 8 hetet semmivel sem, de érzelmileg nagyon megterhelő volt. Lehet, hogy hülyén hangzik, de mintha a gyerekeimet vitték volna el.
Az utolsónak elvitt kiskutya:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése